Egy kétszer akkora „felhő” mint a Föld: hogyan hoz létre egy alig 1 km-es üstökös-mag egy bolygóméretű por- és gázburkot?
A 3I/ATLAS talán legfantasztikusabb tulajdonsága nem a sebessége vagy kora, hanem hatalmas, aktívan növekvő kómája – egy ragyogó por- és gázfelhő, amely 26,400 × 24,700 kilométer átmérőjű, vagyis kétszer akkora, mint maga a Föld . Ez a kozmikus varázslat egy alig 1 kilométeres jéggolyó alkotása, amely másodpercenként 66 kilogramm anyagot lövell ki a világűrbe .
A Föld-Méretű Felhő Anatómiája
🌍 Méret-Összehasonlítás: Kozmikus Perspektívák
3I/ATLAS kóma: 26,400 × 24,700 km
Föld átmérő: 12,756 km
Kóma vs. Föld: 2.07-szer nagyobb!
Hold pályasugara: 384,400 km
Mars átmérő: 6,779 km
3I/ATLAS kóma: 4-szer nagyobb Marsnál
„A kóma kissé elliptikus alakú, és akár 26,400 × 24,700 km átmérőt is elérhet – körülbelül kétszer akkora, mint a Föld átmérője” – állapítja meg a Gran Telescopio Canarias 10.4 méteres teleszkópjának felvételei alapján .
Növekedési Ráta: Élő Megfigyelés
Vera C. Rubin Observatory archívuma :
- 2025. június 21.: 13,040 km átmérő
- 2025. július 2.: 18,760 km átmérő
- 11 nap alatt: 5,720 km növekedés
- Napi átlag: 520 km/nap bővülés
Anyagkibocsátás: Másodperces Ütemben
Por-Produkciós „Üzem”
Hubble Űrteleszkóp 2025. júliusi elemzése :
- Kis porszemek (1 mikrométer): 6 kg/másodperc
- Nagy porszemek (100 mikrométer): 60 kg/másodperc
- Összes porveszteség: 66 kg/másodperc
Praktikus Összehasonlítás:
- 66 kg/s = 238 tonna/óra
- Kisautó tömege (~1200 kg) = 18 másodpercenként egy autónyi anyag
- Napi veszteség: ~5,700 tonna
„Ez körülbelül egy kis autó tömegének elvesztését jelenti néhány percenként – jelentős mennyiség egy ilyen távoli, kis objektum számára” – magyarázza a Science Alert .
Különböző Méretű Részecskék Dinamikája
Ejekciós Sebességek:
- 1 μm porszemek: 22 m/s sebességgel kilökve
- 100 μm porszemek: 2 m/s sebességgel kilökve
- Kisebb részecskék: napszél nyomása gyorsabban elfújja
- Nagyobb részecskék: lassabban, de tovább maradnak a kómában
A Szublimáció Varázslata
🧊 Jégből Gázzá: A Fizikai Folyamat
TESS űrteleszkóp korai megfigyelései :
- 2025. május 7.: már aktív volt 6.4 AU távolságban
- Nem-víz jégek szublimációja: CO, CO₂, CH₄ valószínű
- Korai aktivitás: 2 hónappal felfedezés előtt kezdődött
Swift Observatory víz-detektálása :
- 2025. július 30-31.: vízgőz és OH ionok
- Vízkibocsátási ráta: 40 kg/másodperc
- Aktív felület: minimum 19.5 km²
„Napfelé Néző” Plume Különlegessége
Szokatlan Kóma-Elnyúlás:
Július 2025-ben a kóma nyugat felé volt megnyúlva – a Nap irányába, nem attól el :
- Nem klasszikus csóva – hanem por-plume
- Napfény-melegített felszín intenzívebb szublimációja
- Hasonló a C/2014 UN₂₇₁ (Bernardinelli–Bernstein) üstököshöz
„Ez a napfelé néző jellemző nem csóva, hanem inkább egy porplume, amelyet a felmelegedett, napfényben fürdő felszínről bocsát ki” – tisztázza a NASA .
Spektáris Kóma-Összetétel
🌈 Vörös, Poros és Aktív
VLT/MUSE spektroszkópia (2025. július 3.) :
- Spektrális meredekség: 18±4%/1000 Å
- Vörös kóma – gazdagabb organikus anyagokban
- Teljesen poros – gázemisszió nincs észlelhető
- Trans-Neptune objektumok színeire hasonlít
Hiányzó Gáz-Emissziók
Meglepő negatív eredmények:
- CN (cianid): nem detektált
- C₂ (dikarbon): nem detektált
- NH₂ (amin): nem detektált
- [OI] oxigén: nem detektált
Magyarázat: A nagy távolság miatt (4.47 AU) csak por szublimál, gázok még nem .
Időbeli Evolúció: Élő Történet
Rotációs Periódus és Fényváltozás
Santana-Ros és csapata megfigyelései :
- Forgási periódus: 16.16±0.01 óra
- Fényesség-amplitúdó: 0.3 magnitúdó
- Fokozódó aktivitás és vörösödés
- 2025. július 2-29.: folyamatos monitoring
Portermelés Evolúciója
Auburn Egyetem becslései :
- Korai szakasz: 0.3-4.2 kg/s por
- Gyenge aktivitás – távoli üstökösökkel összhangban
- Növekvő tendencia napközeledéssel
Jövő Aktivitási Előrejelzések
🔥 Perihelion Közeledtével (2025. október 29.)
Várt Változások:
- Kóma méret: akár 50,000+ km átmérő
- Víz-szublimáció: jelentős növekedés 1.36 AU-nál
- Csóva-képződés: látványos anti-napfelé csóva
- Outburst lehetőség: hirtelen fényesség-növekedés
James Webb Űrteleszkóp Tervei
2025. augusztus-december megfigyelések :
- Infravörös kóma-spektroszkópia
- H₂O, CO₂, CO, CH₄ keresése
- Hőmérsékleti térkép a kómáról
- Porméret-eloszlás précíz meghatározása
Összehasonlítás Más Intersztelláris Objektumokkal
Kóma-Aktivitás Ranglista:
🥇 3I/ATLAS (2025)
- Kóma átmérő: 26,400 km
- Aktivitás: Erős, növekvő
- Portermelés: 66 kg/s
🥈 2I/Borisov (2019)
- Kóma átmérő: ~100,000 km (perihelionnál)
- Aktivitás: Hasonló naprendszerbeli üstököshöz
- Portermelés: ~35 kg/s (hasonló távolságban)
🥉 1I/’Oumuamua (2017)
- Kóma: Egyáltalán nincs
- Aktivitás: Inert, szivar-alakú szikla
- Portermelés: 0 kg/s
„A 3I/ATLAS portermelési rátája hasonló a 2I/Borisovhoz, amikor az közeledett a Naprendszerhez, de alacsonyabb a Jupiter-család üstökösök tipikus rátáinál” – írja a Wikipedia .
Optikai Illúzió és Megfigyelési Kihívások
„Függöny Hatás”
Scientific American figyelmeztetése :
„Egy jelentős kóma olyan lenne, mint egy függöny a csillagászok szemei előtt, eltakarva az objektum látványát és bonyolítva a méretek felmérését”
Szögméret a Földről
Apró Részletek Hatalmas Távolságból:
- Kóma FWHM: 2 ívmásodperc (fél-maximum szélesség)
- Teljes kóma: 10 ívmásodperc
- Összehasonlítás: Jupiter átmérője ~40 ívmásodperc
A Kóma Tudományos Jelentősége
Kozmikus „Időkapszula”
A 3I/ATLAS kómája 7 milliárd éves anyagot tartalmaz :
- Primitive jégkristályok más csillagrendszerből
- Organikus por ősi thick disk csillagok körüli környezetből
- Isotóp-arányok a korai galaxis kémiájáról
Intersztelláris Vándorlás Bizonyítéka
Dr. Zexi Xing (Auburn Egyetem) hipotézise szerint :
„Ha a víz-produkció a perihelium közelében tetőzik, és csak nyomokban vannak ‘magas-metallicitású’ volatilis anyagok, az azt jelezné, hogy a 3I/ATLAS egy ‘alacsony-metallicitású’ rendszerből származik”
A 3I/ATLAS kómája tehát nem csupán egy bolygóméretű porfelhő – hanem egy élő történelemkönyv, amely real-time meséli el egy 7 milliárd éves csillagközi vándor történetét, miközben először találkozik a mi Napunk melegítő sugaraival.
Ez a kozmikus varázslat emlékeztet bennünket arra, hogy az univerzum tele van láthatatlan szépséggel – időnként csak egy kicsit napfényre van szükség ahhoz, hogy előtűnjön.
