A harmadik ismert csillagközi látogató különleges kihívás elé állítja a tudósokat

A NASA Juno űrszondája egy rendkívüli lehetőség előtt áll: a jelenleg Jupiter körül keringő műszer 2026 márciusában elfoghatja a 3I/ATLAS-t, a harmadik ismert csillagközi objektumot, amely a Naprendszeren túlról érkezik. Abraham Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa és kollégái szerint ez a manőver nemcsak megvalósítható, hanem forradalmasíthatja az űrkutatást is.

A 3I/ATLAS Felfedezése és Jellemzői

A chilei ATLAS teleszkóp 2025. július 1-jén azonosította a 3I/ATLAS-t (hivatalos nevén C/2025 N1 ATLAS), amely mindössze a harmadik megerősített csillagközi objektum az ‘Oumuamua (2017) és a 2I/Borisov (2019) után. Ez a különleges látogató jelenleg körülbelül 670 millió kilométerre van a Naptól, és 2025. október végén éri el a legközelebbi pontot, mindössze 210 millió kilométeres távolságra.

A Hubble Űrteleszkóp megfigyelései szerint a 3I/ATLAS magja 320 métertől 5,6 kilométerig terjedhet, bár a legvalószínűbb átmérő 1 kilométer alatt van. Az objektum aktív üstökösként viselkedik, ami azt jelenti, hogy közeledve a Naphoz gázt és port bocsát ki, kómát és csóvát képezve.

Loeb Merész Javaslata

Loeb és munkatársai, Adam Hibberd és Adam Crowl (mindketten az Interstellar Studies Initiative tagjai) egy még nem lektorált tanulmányban részletezik, hogyan lehetne a Junót átalakítani ehhez a rendkívüli küldetéshez. Számításaik szerint 2025. szeptember 9-én a Juno 2,675 kilométer/másodperces sebességgel módosíthatná pályáját, hogy 2026. március 14-én keresztezze a 3I/ATLAS útját, amikor az mindössze 53,6 millió kilométerre halad el a Jupitertől.

„Ha a Juno pályáját 2,675 kilométer/másodperces sebességgel módosítjuk, képes lehet eltérni a Jupiter körüli pályájáról, és elfoghatja a 3I/ATLAS-t” – magyarázta Loeb.

A manőver egy ún. Jupiter Oberth Manővert használna, amely kihasználná a Jupiter gravitációs mezejét a szükséges sebesség eléréséhez. Az elemzések szerint a Juno mindössze 110 kilogramm üzemanyaggal tudná végrehajtani a küldetést, ami az eredeti üzemanyag-készlet mindössze 5,4%-a.

Technikai Kihívások és Lehetőségek

A Juno eredetileg a Jupiter tanulmányozására készült, de gazdag műszerparkja – spektrométerek, magnetométerek, plazmadetektorok – ideálisan alkalmassá tenné a csillagközi objektum vizsgálatára. Ezek az eszközök értékes adatokat gyűjthetnének a 3I/ATLAS összetételéről, aktivitásáról és eredetéről.

A legnagyobb kihívást az jelentené, hogy a Juno 2011-ben indult, és már 14 éve szolgál az űrben. Bár a műszer még mindig működőképes – 2025 áprilisában ugyan kétszer is biztonságos üzemmódba kapcsolt, de gyorsan helyreállt –, a hosszú évek után kérdéses, hogy elegendő üzemanyaggal és működőképes rendszerekkel rendelkezik-e még egy ilyen összetett manőverhöz.

A Csillagközi Objektumok Rejtélye

A csillagközi objektumok tanulmányozása különösen izgalmas, mivel más csillagrendszerekből származó anyagot tartalmaznak, így betekintést nyújtanak a Naprendszeren kívüli világokba anélkül, hogy oda kellene utaznunk. A 3I/ATLAS esetében különösen érdekes, hogy nagyobb és fényesebb az előző két csillagközi látogatónál, ami lehetőséget ad részletesebb vizsgálatokra.

Loeb provokatívan felvetette, hogy a 3I/ATLAS akár mesterséges eredetű is lehet, bár ő maga is elismeri, hogy ez a valószínűség rendkívül csekély. „Eddig a legvalószínűbb, hogy a 3I/ATLAS egy teljesen természetes csillagközi objektum, valószínűleg egy üstökös” – jegyezte meg blogbejegyzésében.

Időfaktor és Alternatívák

A projekt legnagyobb kihívása az időhiány. Hibberd hangsúlyozta: „Teljesen nyilvánvaló, hogy egy Földről indított küldetés a 3I-re nem megvalósítható, tekintve, mennyire kevés előzetes figyelmeztetést kaptunk”. A meglévő projektek, mint az ESA Comet Interceptor vagy a Project Lyra, még csak a jövőben indulnak majd.

Következmények és Jelentőség

Ha a NASA elfogadná Loeb javaslatát, ez megújítaná a Juno küldetését és meghosszabbítaná tudományos élettartamát 2026. március 14-én túl is. Egy ilyen közeli találkozás sokkal részletesebb információkat szolgáltatna a 3I/ATLAS természetéről, mint amit a földi teleszkópok biztosíthatnak.

Ahogy Loeb megjegyezte: az ilyen lehetőségek rendkívül ritkák, és a belőlük származó tudás alapjaiban átformálhatja mind a Naprendszerről, mind pedig a tágabb galaxisról alkotott képünket. A 3I/ATLAS vizsgálata nemcsak tudományos szempontból lenne forradalmi, hanem gyakorlati tapasztalatokat is nyújtana a jövőbeli csillagközi küldetésekhez.

A döntés most a NASA kezében van: megragadják-e ezt a történelmi lehetőséget, vagy hagyják, hogy a 3I/ATLAS észrevétlenül továbbhaladjon a csillagközi térbe, ahonnan érkezett.